Sajnos nincs nagy kedvem írni, néhány fanatikus olvasóm kedvéért, azonban mégis összefoglalom a hétvégét. A szombati edzés nagyon jól sült el, minden gumikonfigurációt kipróbáltam és a versenyzők legtöbbjével tudtam tsuisot gyakorolni. Annak ellenére, hogy kb. 60 nevező volt a versenyre, egész sokat tudtam edzeni. Az új 4,778 végáttétel mocskosul bevált, az autó teljesen megváltozott, sokkal agresszívabban lehet használni. Ez kellet és pont, nincs mit szépíteni, így kerek. A szombati tsuiso gyakorlások során szinte mindenkivel tudtam menni, és baromi jól éreztem magam, mert még a leggyorsabb autóval Kerényi Ádámmal is tudtam tartani a lépést. Elég bevállalósan kellett terelnem a hachit, de nagyon élveztem az edzéseket. A terhelésváltásokat olyan agresszíven csináltam, néha magam sem hittem, hogy sikerül megfogni.
Jött a kvali, jajj majd elfelejtettem, az ívet megváltoztatták ami egyébként nekem nagyon bejött. Elhelyeztek egy külső érintési pontot a 2. kanyar ívén, amit a hátsó lökössel kellett centizgetni. Vezetéstechnikai fejlődésemet demonstrálván, a tavalyi hosszú kézis megindításomon változtattam. Kicsi hintát beiktatva húztam a kézit, mindezt a “dirt drop” technikával megspékelve, illetve néha még a fékpedálon is rúgtam is egyet, hogy növeljem a szöget. Annyira nem volt látványos, mint azt belülről gondoltam, de azért komolyabb volt egy sima kézis elfordítástól. Első kör a szokásos bevállalós elba##ós…. Elvittem egy bóját is, ~65%. Másodikra felszívtam magam és szerintem a valaha teljesített legszebb körömet tettem meg a kakucsi pályán. Szép beérkezés, precíz érintési pontok(külső is!), jó ív, jó tempó. Itt viszont tudatosan 14″ kerékkel mentem. Tudtam ugyan, hogy veszítek 1-2 km/h-t az átlagsebességből, viszont a Dbox miatt nagy szögeket akartam kitartani és nem akartam rúgni sem, hogy véletlenül se törje az ívet. Kb. 5. helyre vártam magam, végül 8. helyen zártam a kvalifikációt, vegyük úgy, hogy hibahatáron belül volt, elfogadható. Ebben a mezőnyben ez egy jó helyezés, úgy gondolom. Ezzel egyenes ágon jutottam a TOP16-ba ellenfél nélkül. Wow.
A szombat elment, néhány kerékcsere, 50L benzin, és nagy reményekkel állhattam rajthoz a vasárnapi versenyre. Itt egy számomra nagyon kellemetlen időtervvel kellett szembe néznem. Reggel 8-tól 10-ig edzhettem, összesen 2 alkalom (sajnos saját hülyeségemből a legszarabb gumimmal….), 8 kör, csúszkáltam az ideális ívről, nem volt tempóm, felejtsük el… Ezután, mivel nem neveztem a KOE-ra, egészen fél5ig kellett várnom még pályára mehettem az első tsuiso csatámra. Néztem az OB2 küzdelmeit, élvezetes KO-k voltak, van egy pár nagyon ügyes srác. Csergő Józsi most igazán keményen használta a V8-at, meg is nyerte a futamot, de ott vannak a szűken mögötte a Sierrás testvérek, és BMWs márkatársak. Szoros az élmezőny és tényleg jók a csaták. Domi barátom is kemény volt, kölcsön kocsival, legyőzte az első 2 verseny győztesét. grat-grat-grat nekik! Közben rajtam kívül szinte mindenki indult a KOE-n, így edzésben maradtak én meg a dög melegben lettem egyre fáradtabb… Hosszú volt ez a nap, ezért meg is bántam, hogy kihagytam a King of Europe futamot, kb. uaz volt mint az OB1, néhány átlagos képességű külföldivel megspékelve. Az egyik külföldi viszont egy egész fasza S13-mal jött, láttam benne a lehetőséget, mármint a kocsiban. Az ember nem mert senkivel tsuisozni az edzésen pffffff, aztán a versenyen összetörte szegény Holtság Gergőt, aki egyébként magasan élete legjobb formájában volt. Sajnáltam…. A külföldi bíráskodás egy hatalmas csalás volt, az egész verseny egy kamu…. tiszta vicc, hagyjuk is… Az egy szerencse, hogy ennek ellenére sem tudtak kibabrálni a magyar srácokkal, és komplett magyar dobogó lett.
Elérkezett végre a futamom, kb. alig láttam, annyira fáradt voltam, de ahogy beültem a kocsiba összeszedtem magam. Ismét Mézivel és a Camaroval hozott össze a sors a TOP 16-ban. Megnéztem az edzésköreit, KOE szereplését, és megállapítottam, hogy itt valami történt, meg egész jól mozog a szűk pályán a “sevi”, ügyesen karcolgat Peti, és a sebesség is meg van. Azért annyira nem volt gyors, hogy feltegyem ellene a 15-ös új gumikat, így maradtam a kvalis méretnél.
Az én szemszögemből így tűnt:
Első tsuiso: mivel kvali kört kellett menni, így is tettem. Nem tudott felzárkózni a Peti, pedig kisebb szögekben nem a jó íven érkezett. 6:4 ide. Követőként jóval nagyobb szögekben, agresszív terhelésváltásokkal követtem így a 2. kanyarban már rajta voltam, a harmadikra pedig olyan szűken tettem be, hogy be kellett iktatnom egy rontást, hogy ne ütközzünk. Gyorsan lereagáltam a hibát, de azért nem volt szép. Visszakormányoztam és 4 keréken csúsztam pár métert, aztán kupluggal kijavítottam. 6:4 Mézinek. Visszahívás. Vezetőként nagyobb szögekben, jobb íven, szebb terhelésváltásokkal mentem és a végére még el is tudtam távolodni. Hoztam a meccset legalább 2 ponttal ismét. Követőként megint nagyobb szöget vállaltam, de belefért, mert még így is gyorsabb voltam. Két kanyarban is odaszúrtam, az utolsóban olyan szűken, hogy az ívbelső kerékkel a rázón belül mentem. Szerintem ez a kör is az enyém volt. 4-ből konkrétan 3. Nem mondom, hogy túl szépeket mentem, mert nagyon szűken zárogattam, de versenytársamat magam előtt látva, nem is voltam túlzottan ideges, ahogy a starthoz közeledtem. Közölték, hogy nyertem. Örülök, manji rázótól-rázóig, hadd élvezzen a közönség kis 4 henger szívó hangot 
Majd felengedésnél megállítanak és közlik, hogy téves infó jutott hozzám: vesztettem. Nem tudnám szavakkal leírni azt a csalódást, amit átéltem…. Igaz, hogy bajnoki pozícikóért nem vagyok harcban, Máriapócsot is kihagyni kényszerültem, de ez volt az a helyszín a versenynaptárban, ahol lett volna keresnivalóm a “kisautóval”, bárkivel szemben. Na innen kb. elszabadult a pokol, barátaim is úgy érezték hibás döntések születtek és amúgy is elég volt az idei év bíráskodási hibáiból, elpattant a húr és kerekedett egy kisebb botrány. A verseny vége után egyre csak gyűltek körülöttünk az elégedetlen versenyzők, akik hibás döntések vagy “balkáni driftet” űzők cselei áldozatául estek, majd kitaláltuk, hogy demonstrációs jelleggel felgurulnk Miki Astrájával amennyien vagyunk, majd hangot adunk elégedetlenségünkek. Ennek célja az volt, hogy vegyék komolyan fontolóra a bíráskodás rendszerét a továbbiakban. Lehet kicsit túlzásba estünk, amire rásegített némi feszültség oldó alkohol is. Véleményemet vállalom, a továbbiakat nem részletezem, a szövetség magánügye ez, talán lesz rá gyógyszer, vagy nem. Többen is jeleztük, hogy érdemi változások esetén vagyunk hajlandók a továbbiakban MDSZ versenyen indulni. Én nem szoktam a levegőbe beszélni, tartom is magam ehhez.
Köszönöm mindazoknak akik kiálltak ért(ünk)em, mellett(ünk)em!!!
Loading ...
