hachiroku, 4AGE, AE86 blog

Konbanwa (Jó estét)

Elnézést mindenkitől, hogy nem nagyon postolok manapság, de nem sikerül semennyit sem fejlesztenem az autómon, bármennyire is szeretném.
Iskolába járok, válság is van, senki sem akar felvenni diákmunkára, így nincs is pénzem, csak egy kevéske tankolni, nahde nem is beszélek erről tovább.

Leesett az első nagyobb mennyiségű havacska kicsiny hazánk azon területén, ahol élek, így nem volt mit tenni, tankolás és irány a “hegy”. Mivel nem volt még alkalmam temposabb csapatásokon részt venni saját autóval így eléggé lightosan kezdtem az estét, meg kellett még szokni, hogy ez most jobban csúszik, mint a 195 széles tükörradiál gumik nedves fehér aszfalton. Próbálgattam magam és a technikát főleg 2-3. fokozatban, kisebb nagyobb sikerrel, de ami tény és levonhat következtetés az az, hogy az autó sokkal kezesebb leültetve és kiszélesítve, mint tavaly volt a gyári magas futóművel. Az is tény, hogy ez sajnos egy sr, így se erő sem pedig sperrdiffi nincsen benne, ergo sokkal nehezebb kitartani hosszabb távon egy adott kanyart, pláne ha felfele halad az ember…
Eldifferál az egyik kerék és így csak vagy nagyon kicsi szögben, vagy írtó bevállalósan kell vele autózni, de sajnos ezutóbbi még nem megy, mert bevallom férfiasan (:D) egy kicsit félek attól, hogy mi is történhet. Idővel ez orvoslásra kerül, ha gyakorolok, de most még biztonságit autózom, elvégre nem szétcseszni akarom az autómat, hanem élvezni és közlekedni is. Elmentünk Máté barátommal egy már számomra is némiképp ismert helyre, nevezzük Csabdinak és ott van egy nyújtott jobbos és egy még annál is nyújtottabb balos kanyar, ami alkalmas az ilyesmi elsajátítására.

Próbálkozások után olykor egészen meglepődtem, hogy milyen szépen kiadta az ívet, de kezdtünk rájönni arra, hogy ehhez a terephez más stílus kell avagy másik autó. Mivel autó nem volt a közelben így a stíluson változtattunk, átengedtem Máténak a volánt. Most rögtön leszögezném, hogy Máté barátom nagyon jó sofőr, 100%-ig megbízom benne és a tudásában, ám mindenkivel történhetnek “bajok”. Így történt ez velünk is, pár kanyar után nagyon felbátorodva lefele kezdte el fűzni a kanyart, így begyorsulva élménydúsabb volt a csapatás, de nem adta ki szépen, csak nagyon küzdősen. Az első megforgásnál sem volt baj, mert széles volt az út, de a második körnél nem tisztelte meg eléggé a kanyart és az autó megtolta az elejét, majd a belső íven lévő susnyásba beleért a kerék. Nem kezdem el fejtegetni, hogy mi is volt a fő oka annak, hogy végül az árokban kötöttünk ki, de legyen elég annyi, hogy meglepő volt a dolog és mulatságos is

Nem kertelek, először azt hittem, hogy itt most egy jó ideig maradni fogunk, de végülis nem így lett : )
Telefonáltunk egy párat és már jött is a segítség…fél tucat ember, és egy Niva kellett ahhoz, hogy kijöjjön a szerencsétlen az árokból, de azon kívül, hogy a két első ködlámpa belediffundált a fagyott földbe, semmilyen anyagi jellegű kár nem keletkezett : )

Hazafele kicsit óvatosabban mentem, hátha produkál valami előre nem látható dolgot az autó, de csak annyi történt még, hogy a jobb első belső kormányösszekötő gömbfej még jobban kotyog. Itt van már mellettem a cseredarab, tehát nincs belőle probléma : )

Összegezve a történteket, nekem még rengeteget kell gyakorolnom, Máté még mindig egy jó sofőr és az autónak félelmetesen fejlődnie kell…

Sayónara