Tag Archives for hacsiroku

Micsoda örömök vannak egy régi autó tulajdonos életében :)

Ez most egy régebbi életkép lesz, de remélem átmegy az érzés -amolyan Pély Barnásan-, hogy milyen örömökkel jár egy youngtimer autó birtoklása :)

Tehát egy szösszenet 2008 novemberéből:

A mai misét találós kérdéssel kezdem. Mi történik akkor, ha egy öreg autón éppen minden tökéletes?

a. felébredsz
b. szaros lesz a bilibe lógó kezed
c. ha mégis összejön, hirtelen elromlik valami, csak hogy ne unatkozz :D DD

Nos nálam a cé variáció lépett életbe. Amikor jöttek az első fagyról szóló hírek, rohantam fagyállót venni a kocsiba. Megvettem valami eszelős áron egy Rowe fagyálló koncentrátuumot, abból is 3 litert. Szibériára készültem, na :D DD Beleöntöttem, felhigítottam egy kis deszt vízzel, elindítottam, kibugyogott a levegő, perfetto. Akkor jöhet a fagy. Másnap reggel anyám azzal keltett, hogy valami folyik a hacsiból, nézzem meg majd…még félálomban mondtam is neki, hogy ááá csak amit tegnap félreöntöttem azt látod. Hát nem…amikor elmentem suliba vetettem rá egy kósza pillantást és tényleg nem. Elfosintotta magát a vízpumpa. CSÚÚÚÚÚÚCS…megint sétáltam át az Emil Frey-hez, lassan már pertut iszunk a raktáros kollégákkal, annyira jóban vagyunk…alkatrész megérkezett, Szmörétől pedig kértem egy kis garázsidőt a vízpumpa csere erejéig. Kaptam. Köszönöm. Jól esett melegben szerelni :) Kint tombolt a november végi hóesés, bent meleg volt. Bár a szocreál biztosíték nem igazán volt képes kiszolgálni a 21. századi hőmérsékletkomfort-emelő szerkezet (hőkocka) által nyújtott kihívást, és uszkve 20-23 percenként levágódott. A szerelés végére Szmöre már sokat látott cirkuszi artistákat és pókembert megszégyenítő mozdulatokkal mászott fel a biztosítékdoboz alatt elfekvő rakás gumira, egy hokedli és egy partvisnyél segítségével. Megkapó látvány volt, nekem elhihetitek :) ))) Erről a szerelésről sajnos nem készült fotódokumentáció, de végülis a biztosíték visszakapcsoláson kívül nem is volt olyan látványos :)

Bookmark and Share

Történelem, Az első képek, az első élmények

Helló mindenkinek

Nem újkeletű dolog volt nálam ez a Hacsi mánia. Azt hiszem 2001-ben történt amikor még a Gran Turismo 3 újdonságszámba ment, hogy először találkoztam vele. Egy haveromhoz mentünk át PS2-zni, (persze ő már mindenféle full tuningos autóval tolta) és új karrier kezdésekor nézelődtem a kocsik között…Feltűnt egy bukólámpás szögletes szerény kisautó. Toyota Corolla. Meghökkentően oldschool volt a többi között. Persze azonnal rákattantam. Haverom még hülyének is nézett, hogy mit akarok én azzal a gyenge szarral, az a legvacakabb autó a játékban. Mondtam nem érdekel, ez tetszik. Mondjuk akkor még fogalmam sem volt, hogy mi az az autó, mit tud és mekkora kultusz övezi.

A következő találkozásom a Totalcar 2003-as rakparty szlalomparty-t feldolgozó adásában volt a típussal. Apóca tekergett egy -azt hiszem- Castrol matricás hacsival. Ott is tetszett nagyon. Aztán megtaláltam a magyar “hacsi fórumot” és akkor rákattantam a dologra végképp :) Az első igazi drift élményem 2005-ben az októberi gyorsulási verseny hátterében volt. Norba és Wuki kente a gépeknek a Rádi kupa melletti aszfaltos részen. Kerek szemmel néztem, ahogy letolják a VFTS-eket a trélerről, pörögnek vele, visszateszik a trélerre. És akkor jön ez a két Japán masina lábon, hosszú perceken keresztül szénné forgácsolják őket, majd hazamennek lábon. Szerintem ez volt a pillanat amikor végérvényesen beleszerettem az AE86-ba. Innentől lestem, vártam az alkalmat, hogy rátegyem a kezemet egyre.

2008. január 31-e volt a nap amikor hozzámkerült “a piros”. Nem volt felhőtlen az öröm, mert ez azt jelentette, hogy Attila barátom elhagyta az országot. Bár tekintve, hogy Los Angelesbe érkezése utáni 3. héten már egy fekete Trueno büszke tulajdonosa lett, szerintem annyira nem bánta :D D Azóta is küldjük egymásnak a képeket, ha valami fejlesztés van az autókon :)

És akkor a post zárásaképpen egy pár kép az első estéről:

Bookmark and Share

Tokió sztárja

Toyota-Concepts-1511010124557191600x1060

Alig nyitott ki aTokiói Autószalon, de úgy tűnik, máris megvan a legnagyobb sztár. Eddig egyetlen beharangozó posztból sem hiányzott és mindenki hosszabb, részletesebb bemutatót ígér róla. Az első komolyabban tuningolt FT86-ról.

Persze egy kicsit a Hachiroku tulajdonos is beszél belőlem, de azért tényleg nem lehet nem észrevenni, hogy erről mindenki beszél. A G Sport FT86 koncepcióautójáról. Az egyik forrás szerint a Gazoo Motorsport az a Toyotának, mint M GmbH a BMW-nek. De az egy aprócska csúsztatás: a Toyota M-je ugyanis a TRD.

A Gazoo olyan a Toyotának, mint a Prodrive volt a Subaru-nak vagy az AC Schnitzer a BMW-nek. Egy tuner és motorsport csapat, amely bizonyos bajnokságokban a “gyári” versenyautókat indítja. A G Sport például LF-A és IS-F Lexusokat a Nürburgringi 24 óráson.

Tokióba pedig elhoztak egy gyönyörűszép, gyöngyházfehér és fekete kombinációjú, ízléses aero kiegészítőkkel, tömérdek karbonnal teleaggatott FT86 tanulmányautót, amiről írt már a 7Tune.com, az iMotor, az Autocar, és persze a Speedhunters is. Annyira remélem, hogy ez nem csak egy autószalonos beetetés, egy ügyes PR fogás.

Lássuk a tényeket. A 7Tune képein látni a feltöltés töltőlevegő hűtőjét, az intercoolert, így ma már nem kérdés: turbós motor (is) lesz a kocsihoz. Az angol forrás tudni véli, hogy a Subaru Impreza STi japán belpiacos, kétliteres bokszere kerül a kocsiba, ami jó hír.

Persze nem a hard core AE86 rajongóknak, akik sor4-es, 4AGE vagy BEAMS hangulatú motort szeretnének egy modern Hachirokuban látni. De ha elfogadjuk, hogy ez a kocsi a Subaru kooperáció nélkül nem születhetett volna meg, és ezzel a bokszer kötelezően együtt jár, akkor örülhetünk neki.

111148

Picture 1 of 25

Még mindig inkább a JDM bokszer, mint az európai Imprezák 2,5 literes, az EVO-s kollégák által csak biliacél alapanyagúnak minősített blokkja. A JDM kétliteres az N-es raliautó versenymotorjának az alapja, jól bírja a tuningolást, sok hozzá a kiegészítő, nem jártunk rosszul vele. Szerintem. Szerintetek?

Remélhetőleg hamarosan részletesebb beszámolóval, több infóval jelentkezünk a Tokiói Szalon sztárjáról. :) Stay tuned!

Bonusz videó:

Bookmark and Share

Technosquare 4AG

Ami nem is 4AG, de legalább 5, de inkább 5.5AG, de hívjuk inkább  7A-hibrid-GE /hibrid-Formula Atlanticnak.  Ismét a MotoIQ csapat, ismét Mike Kojima tollából egy (eddig) három részes cikksorozat egy 1.8-as motorról, amit volt USA TRD-s arcok reszelnek egy time attack autóba.

Szépen szól, mi? Smallport blokk elég rendesen előkészítve (pld vízjáratok feltöltve valami szilárdulós cuccal, hogy gépmunkázás közben el ne másszon a furat, mondjuk a 81-ről 83-ra fúrás miatt meg is értem, hogy fostak),  trükkös főtengelycsapágy házak külön leszorítóval by Tomei, egyedi, 83mm-es löketű főtengely (a cikk azt írja, hogy CBY, de a pletyka szerint ez is Tomei, ráadásul most lesz bejelentve a TAS-on, mint sorozatgyártású termék, nagyon kisbetűvel jegyzem csak meg, hogy szerintem ez is Arrow Precision derivált cucc, ha tényleg CBY márkanévvel jön ki), szintén CBY kovácsolt hajtórudak, tőcsavarok a smallport hengerfejhez, Wiseco rövidszoknyás dugók, 13:1 sűrítési arány, 320/304 11mm TRD Formula Atlantic tengelyek, FA 2mm-el nagyobb szelepek, FA szeleptőkék, szárazkarter TRD FA olajteknővel és Barnes pumpával, TWM szívósor 285cc-perc injektorokkal, Autronic ECU (asszem erről hallottam, hogy 1 fordulatonként is lehet állítani)

TRD szelepek. Nyamm.

A kész cucc

Képekért, többek közt a mérés grafikonjáért itt a három rész linkje:

első rész
második rész
harmadik rész

A szárazkarteres megoldásnak egyszer majd (ha végre csinál valaki itthon) szentelünk egy külön posztot, addig is pár ár, megfontolásképpen:

olajteknő (Armstrong Race Engineering, akik az FA teknőt is csinálták) 619 dollár

A pumpa innen 976 dollár, Barnes 3-stage van 900-1300 közt, kell még meghajtás (max 250 dollár a két fogas bordázott kerék és szíj), olajtartály 475 dollár, olajszűrőadapter 100 dollár, plusz a csövezés is legyen 250 dollár összesen.

Az annyi mint… sacc/kb 2700 dollár+szállítás. Magánvélemény, de ha az ember ilyen motort épít, akkor építsen kettőt rögtön, és akkor karterből, pumpából, adapterből, meghajtásból rögtön kettő, hogy két futam között is tudjon motort cserélni, vagy egy pitstop alkalmával a 24 óráson. :)

Bookmark and Share

HoHó…

Konbanwa (Jó estét)

Elnézést mindenkitől, hogy nem nagyon postolok manapság, de nem sikerül semennyit sem fejlesztenem az autómon, bármennyire is szeretném.
Iskolába járok, válság is van, senki sem akar felvenni diákmunkára, így nincs is pénzem, csak egy kevéske tankolni, nahde nem is beszélek erről tovább.

Leesett az első nagyobb mennyiségű havacska kicsiny hazánk azon területén, ahol élek, így nem volt mit tenni, tankolás és irány a “hegy”. Mivel nem volt még alkalmam temposabb csapatásokon részt venni saját autóval így eléggé lightosan kezdtem az estét, meg kellett még szokni, hogy ez most jobban csúszik, mint a 195 széles tükörradiál gumik nedves fehér aszfalton. Próbálgattam magam és a technikát főleg 2-3. fokozatban, kisebb nagyobb sikerrel, de ami tény és levonhat következtetés az az, hogy az autó sokkal kezesebb leültetve és kiszélesítve, mint tavaly volt a gyári magas futóművel. Az is tény, hogy ez sajnos egy sr, így se erő sem pedig sperrdiffi nincsen benne, ergo sokkal nehezebb kitartani hosszabb távon egy adott kanyart, pláne ha felfele halad az ember…
Eldifferál az egyik kerék és így csak vagy nagyon kicsi szögben, vagy írtó bevállalósan kell vele autózni, de sajnos ezutóbbi még nem megy, mert bevallom férfiasan (:D) egy kicsit félek attól, hogy mi is történhet. Idővel ez orvoslásra kerül, ha gyakorolok, de most még biztonságit autózom, elvégre nem szétcseszni akarom az autómat, hanem élvezni és közlekedni is. Elmentünk Máté barátommal egy már számomra is némiképp ismert helyre, nevezzük Csabdinak és ott van egy nyújtott jobbos és egy még annál is nyújtottabb balos kanyar, ami alkalmas az ilyesmi elsajátítására.

Próbálkozások után olykor egészen meglepődtem, hogy milyen szépen kiadta az ívet, de kezdtünk rájönni arra, hogy ehhez a terephez más stílus kell avagy másik autó. Mivel autó nem volt a közelben így a stíluson változtattunk, átengedtem Máténak a volánt. Most rögtön leszögezném, hogy Máté barátom nagyon jó sofőr, 100%-ig megbízom benne és a tudásában, ám mindenkivel történhetnek “bajok”. Így történt ez velünk is, pár kanyar után nagyon felbátorodva lefele kezdte el fűzni a kanyart, így begyorsulva élménydúsabb volt a csapatás, de nem adta ki szépen, csak nagyon küzdősen. Az első megforgásnál sem volt baj, mert széles volt az út, de a második körnél nem tisztelte meg eléggé a kanyart és az autó megtolta az elejét, majd a belső íven lévő susnyásba beleért a kerék. Nem kezdem el fejtegetni, hogy mi is volt a fő oka annak, hogy végül az árokban kötöttünk ki, de legyen elég annyi, hogy meglepő volt a dolog és mulatságos is :D

Nem kertelek, először azt hittem, hogy itt most egy jó ideig maradni fogunk, de végülis nem így lett : )
Telefonáltunk egy párat és már jött is a segítség…fél tucat ember, és egy Niva kellett ahhoz, hogy kijöjjön a szerencsétlen az árokból, de azon kívül, hogy a két első ködlámpa belediffundált a fagyott földbe, semmilyen anyagi jellegű kár nem keletkezett : )

Hazafele kicsit óvatosabban mentem, hátha produkál valami előre nem látható dolgot az autó, de csak annyi történt még, hogy a jobb első belső kormányösszekötő gömbfej még jobban kotyog. Itt van már mellettem a cseredarab, tehát nincs belőle probléma : )

Összegezve a történteket, nekem még rengeteget kell gyakorolnom, Máté még mindig egy jó sofőr és az autónak félelmetesen fejlődnie kell…

Sayónara

Bookmark and Share
Powered by WebRing.