Tag Archives for Corolla

AE86 futómű retró

Cseh pajtásaink találták a tecsőn. Bónusz: óriási retró vetkőzős videó a végére:

Bookmark and Share

AE92 GTi 1.6 -> Blacktop 20V 4AGE – Krisz projektje – megaposzt

A történetet meséli Krisz, a Corolla Club Hungary tagja. Egy ötajtós, elsőkerekes AE92 kasztnikódú Corollába került egy japán belpiacos (JDM, japanese domestic market) húsz szelepes, 160 lovas 4AGE motor (a “Blacktop”-ról bővebben itt, meg ennek a végén), szintén JDM 6 gangos váltóval együtt. Nem teszem idéződobozba a sztorit, így könnyebb olvasni. A szövegbe csak itt-ott túrtam bele. A képek Tibitől származnak, akinek nagy szerepe volt ebben a  projektben is.  A szó Krisztiáné:

A történet 3 évvel ezelőttig nyúlik vissza, amikor is még másfajta autóval próbáltam járni az utamat.

Nézegettem a használtautóponthu-t hátha felbukkan egy Gt-i Liftback. És egyszer csak feltűnt. Amikor először megláttam, nem volt kérdés, hogy megveszem, olyan szép állapotban volt. Tökéletesen működött rajta minden, a karosszéria nem volt rozsdás sehol, még a tipikus pontokon sem (ajtók sarkai, hátsó ívek). Egy 115 Le-s 16 szelepes 4AGE motorral szerelt változat volt, amely ebben a típusban (mármint a GT-i-k közöt) a leggyengébb változat. Mivel nekem korábban volt papíron 10-20 Le-vel erősebb 4AGE motoros AE92-m, ezt a verziót kevésnek éreztem. Pedig a motor tökéletes állapotban volt, olajat nem ette, zöldkártya-ellenőrzést mindig problémamentesen abszolválta. De bennem volt a kisördög: kell egy erősebb motor.

Amikor Tibcsivel megismerkedtem, és egyszer kipróbáltam az akkor még a háromajtós AE92 hatchback-ben működő Blacktop motorját (ami azóta Walaki kartács hacsijában üvölt, a szerk megjegyzése), éreztem, nekem kell egy ilyen. Éppen készült eladni ezt a motort, de Tibcsivel akkor nem sikerült megkötni az üzletet. Így maradt még 1,5 évem tovább gyűjtögetni a pénzt, és belevágni egy csaknem egy éves történetbe.

1. lépés: a motorcsalád adott. Sokat gondolkodtam silvertopon is, azt csaknem 30%-al olcsóbban meg lehetett volna venni az e-bay-en, de utána olvasgatva, illetve Tibcsire hallgatva maradtam/visszatértem a blacktophoz. A 4AGZE-t is átgondoltam, de a nagyobb átalakítás (intercooler problematikája, motorháztető átalakítása) a turbós motorok kényesebb használatára és a többletfogyasztásra gondolva, kicsit féltem tőle. Tehát blacktop.

2. lépés: a váltó kiválasztása. Mivel vidéken élek messze mindenkitől (családtagok, Budapest, München, Corollások), így elég sokat használom az autót autópályán vagy vidéken. Leginkább az autópályán való használat miatt, ahol általában 140-el azért megyek, a motor már forog 4500-ött ötödikben. Gondolkodtam rajta, hogy elférne ilyenkor a hatodik is. Néha a hang alapján a benzines, de még az ugyanilyen kasztnis dízel Corollám használatakor is tettem volna hatodikba, ami ugye nem volt. A 4AGE Bigport motoron 4500 körül  nyit a második négy torok, innentől ugrik meg az egyébként nagyon kedvező fogyasztás, és innentől megy mint az állat :) De milyen jó lenne, ha mondjuk 140-nél csak 4000-et forogna a motor…kell egy 6 sebességes váltó. Tudtam, hogy a blacktop motorokat szerelték hatos váltókkal is. Azok is inkább az utolsó szériás, vagyis a legfiatalabb AE111 Corollákból valók.

3. lépés: különböző csatornákon érdeklődés a motor beszerzéséről. Amikor megtudták ismerőseim és a szüleim, hogy mire készülök, mindenki őrültnek gondolt. Egy 20 éves autóba „új” motort venni? Bírni fogja a szerkezet? “Az egész nem ér annyit!”, stb. dumákkal kinevettek, de amit én elhatározok, azt végig is viszem. Tudtam, hogy Magyarországon nincsen blacktop forrás, de lehet motort beszerezni Malájziából, Ausztriából, Japánból. Írtam ajánlatkéréseket mindenhová, ezek közül a maláj kolléga (aki egyébként TéZé motorját is szállította) válaszolt, bár ő nagyon korrekten. Ő egy teljesen felújított motorra (gyűrűk, szimeringek, vezérlés, csapágyak cseréje, új festés, sőt, az egész folyamatról videókat is küld) dupla árat mondott, mint az neten máshol hirdetett árak átlaga. Alkudni nem lehetett nála, opcióként és kedvezményként felajánlotta, hogy a hajtókarokat kicseréli a silvertop hajtókarokra. Ugyanis a blacktop hajtókar vékonyabb, és elmondása szerint Ázsiában sokan cserélik silvertopra, az jobban bírja a strapát.
Sokáig gondolkodtam a maláj ajánlatán, de egyszerűen nem számítottam ilyen összegre, nem is volt ennyi pénzem. Tibcsivel ismét konzultáltam: nem tartotta jónak, hogy egy gyári motort szétszednek és egy „egzotikus udvaron, a földön szerelik össze”.

Az eddigi egyetlen ajánlat birtokában -sejtve a további költségeket- felmértem, egyszerűen nincs annyi pénzem, hogy megvalósítsam a kiszemelt célomat. Ezután 1,5 évig gyűjtögettem. Ha volt egy kis mellékes bevételem, vettem alkalmanként 10-20 eurót, így másfél év alatt összegyűlt annyi, amennyit a maláj tag mondott. Egyébként az a cucc ötgangos váltóval jött volna, az ECU–ja pedig buherált, mivel eredetileg az a konkrét motor automata váltóval volt szerelve. Nem tetszett, hogy az egész szettet (motor, váltó, ECU, kábelezés) úgy „legózza” össze. Tibcsinek sem tetszett. Ráadásul 6 sebeséges váltóval nem tudott volna szállítani, állítása szerint is nagyon ritka, ha találna is, akkor csak a váltó miatt 500 euróval nőtt volna a végösszeg. A végösszeg egyébként minden esetben Budapestig szállítással együtt volt értendő, erre többször rákérdeztem, és többször meg is erősítették, szóval efelől nyugodt voltam. Bár ne tettem volna.

4.lépés: E-bay figyelés, keresgélés. Általában 4-10 blacktop motor van fenn, ebből 6 sebességes váltóval egy-kettő. Ezek ára néha duplája az 5 sebességes vagy az autómata váltóskombinációk árának, néhol még a duplánál is drágábban kínálják. Sok esetben a feltett képek alapján is meg lehetett állapítani, hogy hiányos a motor, vagy nem volt hozzá ECU, vagy a kábelköteg volt szétvágva, stb. Ilyenektől is féltem, mert ki tudja milyen addicionális költségekkel jár még a hiányzó dolgok beszerzése, de biztosan többe kerül, mint egyben megvenni a jót.
Tavaly októberben egyszerre három 6 sebességes verzió volt fenn. Az egyik, a legdrágább, egy AE111 “frontcutvolt. (Frontcut: amikor a műszerfal mögött félbevágják az autót, érintetlenul hagyva a motort, első futóművet, motortéri kábelezést, stb. a szerk. megjegyzése.) A kilóméterórája lefényképezve 30728 mérfölddel, a képek alapján is sokkal szebb állapotban mint az összes eddigiek. Látszott, hogy mindene megvan, ráadásul a képeken látszott, hogy még a komplett első futómű a fékekkel együtt is megvan. Írtam  ismét mind a 3 eladónak, de csak kettő válaszolt. Elkezdődött az alkudozás, mindkettő adott kedvezményt, de valahogy ez a frontcut érdekelt jobban. Elemezve az eladók előéletét is a mérleg nyelve az ő oldalára billent, számításba véve, hogy gyakorlatilag minden megvan épségben hozzá (klíma rendszer, gyári légszűrő ház, ép és teljes csövezés, kábelek, vezérlés, nem szétvágott kipufogó leömlő a katalizátorig, komplett első futómű, első fékek és minden, ami a motortérben van), úgyhogy emellett döntöttem. Természetesen rákérdeztem: az ár tartalmazta a szállítás költségét is Budapestig!

Megrendeltem. A rendelést örömmel fogadták, de 3 napon belül a megadott bankszámlára át kellett utalni a teljes összeget, eurót elfogadtak. Nem lehetett semmilyen kompromisszumot kötni, 50%-os előlegfizetést, garanciát, stb. Mivel az eladó mondta, hogy az ajánlata csak 3 napig érvényes, és ha addig nem küldöm el a pénzt, felrakja újra és biztosan el is viszik, mert ritka: belevágtam. Előtte még meg kellett adni egy csomó személyes adatot, telefonszámot, stb. Átutaltam a pénzt, természetesen devizaszámlát kellett nyitni, az átutalás költségeit és a bank transzfer költségeit nekem kellett álni (+ 30 EUR), amire ugye nem számítottam. No mindegy, veszett már több is Mohácsnál. Kell nekem ez a motor!

Öthetes szállítási időt vállaltak. Nyugodtan számolgattam a napokat, mígnem a 3. héten, telefonáltak Németországból, alig érthető németes kiejtésű angollal, hogy én rendeltem-e valamit Hong-Kongból, erősítsem meg. (Igazából a szállító cég volt hong-kongi.) Mert ha én rendeltem, akkor be kellene fizetnem egy számlára 178,36 EUR-ot. Kérdeztem, hogy mire fel kell fizetnem, mondja már el: az áru átrakásáért a hamburgi kikötőben. Említettem neki, hogy én az árut budapesti szállítással együtt rendeltem, ez benne van az árban. A német tagot ez különösebben nem érdekelte, azt válaszolta, hogy ez a költség nincs kifizetve a szállító cég által, beszéljem meg a kérdést velük. Kissé idegesebben elkezdődött a levelezés a szállítóval. 5 levélváltás során nem sikerült meggyőzni őket, hogy a kikötői áru átrakása a szállítás része, szerintük nem, és ezt mindig a vevőnek kell fizetni. Nem győztek meg, de mivel a német tag is hívott, hogy akkor most mi legyen, mert ha holnapig nem fizetek, akkor napi 25 EUR!!! raktározási díjat kell fizetnem! Ez volt csütörtök délelőtt… Ha péntekig nem fizetek, akkor a következő hétfőig 75 EUR-al nő a fizetési kötelezettségem. Rájöttem, hogy nincs mit tenni, fizetni kell, ismét deviza számla nyitás (közben megszüntettem, mert havi díja 5 EUR!) ismét +30 EUR bank traszfer díj, a kezdeti nyugalmam kezdett megszűnni. Hozzáteszem, hogy a hong-kongi szállító nagyon rendes volt olyan szempontból, hogy azonnal, akár postafordultával válaszolt, így nem kellett még + 75 eurót fizetni.

Újabb 2 hét után, egy szép reggelen hív egy budapesti szám. Megjött az áru! Basszus nem hiszem el! Király!. Kérdezték, hogy cég vagyok-e, vagy magánszemély. Mondtam magánszemély. Ez nagyon fontos lesz a vámoltatásnál, innen kezdődtek a megpróbáltatásaim. Ki szeretné vámoltatni az árut, mondtam, hogy én! Kérdezték van-e TC32 kódom???!!Smile) az meg mi a fene? Azzal lehet magánszemélynek vámoltatni. Megvehető Budapesten 9000 Ft-ért. De jó lenne minél hamarabb, mert raktározási költség lép fel 5 napon belül. Az áru egyébként a XXII. kerületben volt, bruttó 500 kg és 175×135x95 cm-es dimenziókkal bírt. Ki kellett töltenem kb. 10 oldalnyi papírt, el kellett küldeni az összes személyi okmányom olvasható aprólékos másolatát (kb. a 3. másolatot fogadták el, ezzel is elment egy fél napom) majd megtudtam, hogy TC kódot lehet vásárolni Miskolcon is 4000 Ft-ért, de csak egy helyen és csak szerda délután. Épp szerda dél volt. Azonnal áthajtottam Miskolcra, igen, lehet venni ilyet, de 50 000 Ft kauciót kell letenni és 3000 Ft-os ügyintézői díjat fizessek be. Nem volt mit tenni, ha az ember egyszer elindít egy malomkövet… Választhattam volna azt is, hogy nem én vámoltatom le, de akkor 75 000 Ft-ot kellett volna fizetnem.
Úgy gondoltam, hogy ezt én ennyiből simán megcsinálom. 4000 Ft TC kód, meg majd bérlek egy furgont, vagy egy nagy utánfutót és a dízel Corollával megoldom a dolgokat.

A méreteket ismervén, nem találtam olyan furgont, amibe befért volna a csomag és B kategóriás jogsival vezethető, kisteherautót meg nem tudtam szerezni. Maradt az utánfutó. De azok közt sincs olyan Magyarországon forgalomban, amibe befért volna 135 cm-nél szélesebb tárgy, az akkor már valamilyen tréler lesz! Olyat én nem vontathatok, marad az utánfutó és az én dízel Corollám. Alacsony oldalú “valamit” kell szereznem, úgy, hogy teszek bele majd két vagy három raklapot. Az egész rakomány pedig úgymond “kilóg” majd belőle. Szereztem, a raklapok olyan vizesek voltak, hogy egyedül nem tudtam feltenni, kb 60 kg- volt darabja, sebaj, szegény ember vízzel főz!

Mintegy 3 napos előkészület után hétfőn hajnalban elindultam Budapestre. Fullra megtankolva a kis dízel, utánfutóval (üresen) illetve a három vizes raklappal. Már ennyi is úgy rángatta a gépet, kb. hogy 100 fölé nem nagyon tudtam menni. Mi lesz itt, ha rajta lesz a + 500 kg, ráadásul jó magasan…

Tudtam, hogy Budapesten 3 helyszínre kell menni: XXII. ker. csaknem az M6 autópálya, majd a III. kerület, Bécsi út vége (vámoltatás), majd a szállítmányozó céghez XI. ker. Ráadásul mindezt utánfutóval, az áruval, és még aznap 16 óráig be kell fejezni (addig van ügyfélfogadás).
Szépen kezdődött az ügy 8:00-kor már ott is voltam. Előttem ideges külföldi, ukrán és bolgár kamionosok, a kommunikáció teljes hiánya miatt nem haladtak semmire. Mire én sorra kerültem, már eltelt 1,5 óra. Én gyorsan, mondhatni pikk-pakk kész lettem, csak előtte be kellett fizetnem 42 525 Ft-ot ügyintézési díjat és kiállítottak kb. 14 oldal dokumentumot, amelyet majd a vámnál kell bemutatni. Éreztem, hogy nem lesz ez egyszerű.

Mondták, álljak a szállító járművel az X. kapuhoz. Jó, odaálltam. Kapu felnyílik, és egy targonca próbálja rátenni az utánfutóra a front cut-et. Nem jött össze.
Mondta, hogy álljak el innen, leteszi a földre inkább, majd egy másik targoncával, ami az udvaron állt, (dízel és félig betementve hóval) azzal teszi fel. Ekkor kezdtem kissé ideges lenni, elmúlt fél tíz és még mindig itt vagyok. Kb. 10 perc után jött ki a fószer, először takarítja a havat, majd indítózik, beindult, úgy füstölt, mint egy gyárkémény. Én lenyitottam az utánfutó végét, láttam, hogy a 3 raklap sok lesz, egyet lehúztam róla (sebaj, 60 kg-al könnyebb lesz), a fickó elég ügyesen ráteszi a futóra a csomagot, ami egyébként fekete fóliával volt körbe csomagolva és minden oldalán 2 helyen feltüntetve a nevem, címem, telefonszámom. Amikor először feltette, a motor rész volt hátul, az utánfutó felágaskodott, az egész kocsi hátulját megemelte. Mondtam, hogy így nem lesz jó, meg kellene fordítani. Ok. Leveszi, másik oldalról beszúrja, tenné fel, de ekkor meg a villája rövid lett, nem tudta feltenni úgy, hogy a futó másik végébe. El kell mennie villahosszabbítóért. Ismét eltelt kb. 10 perc mire visszajött, én ott vártam a -10 fokban már széjjel fagyva, mire megjött, a lábujjaimat sem éreztem. A hosszabbított villával ügyesen és szépen feltette, a súly inkább elöl volt, a kocsi hátulja lejjebb ment. OK, így már jobban tetszett. Lekötöztem feszítő gurtnikkal, nagyon jó lett, de ezzel is elment egy 15 perc, egy gyors ellenőrzés, hogy minden világít-e és indexel-e, majd indulás a 3. kerületbe.

Az 1.8 D alaposan megérezte, hogy kb. 800 kg van utána kötve, de ahhoz képest tudtam vele menni 70-el is, kb. egy pótkocsis IFA dinamikájával. Végig a Budai rakparton, el a Bécsi út végéig.
11:30-ra ott is voltam, és elkezdődött a bürokrácia. Max 3-an voltak előttem autó regisztrációs ügyben, én egy óra múlva kerültem sorra. Ügyintéző nő már majdnem minden papírt elkészített, ki kellett tölteni, hogy mi a vámáru: motor váltóval szerepelt a számlán is, amit a hong-kongi küldött. OK 1 órás ügyintézés után szóltak egy vámos főtörzsőrmesternek, hogy tekintse meg az árut. Lementünk a kocsihoz, ami már a vámudvaron állt. Fekete fóliával becsomagolva. Mondta, hogy szedjem le, erre egy oldalon levágtam, és úgy próbáltam leszedni, hogy utána még vissza is tudjam majd rakni. Erre ő a másik oldalon tépi széjjel, nekiesett bicskával. Említem neki, hogy én ezt vissza is szeretném tenni majd. Erre, hogy ő nem ér rá. Mikor lejött a fólia, látom, hogy a motortér tetején, ahol a motorháztető volt, a kocsi hátsó ülésének a lapjaival van körbeburkolva az egész, vastag acéldróttal odakötve a raklaphoz, amin a komplett frontcut volt. Nálam nem volt semmilyen harapó, vagy csípőfogó, a vámosnál sem. Mondja, hogy ő nem ér rá szórakozni, és elhúzott vissza az épületbe. A szomszédos, szemben lévő autószerelőtől kértem egy kombinált fogót hogy azzal visszaszerelhető módon megoldjam a szakszerű kötéseket, ledobáljam a motortérről az üléslapokat. Ez is kész , megyek fel szólni a faszinak, hogy most már meg tudja nézni. Erre: ők már lezártnak tekintették az ügyet, kiállítottak valami papírt, hogy az ügyfél nem működött együtt a hatósággal, a vámárut nem hajlandó, vagy nem tudja bemutatni. Emiatt a vámoltatási eljárás megakadt és a lakóhelyhez legközelebbi hatósághoz (Miskolc) adja át az ügyet. Na ekkor kicsit elpattant bennem a húr, mondtam, hogy én innen el nem megyek, amíg le nem vámolják, én ezért vagyok itt, ezért utaztam x100 km-t és vettem ki szabadságot, fizettem egy csomó pénzt már eddig, hogy a vámoláson túl legyek.
Erre mondja a főtörzs: nekem még nem fizetett egy petákot sem. Aha, szóval erről van szó, gondoltam. Kérdeztem, megnézik-e vagy sem az árut, mert már szabaddá tettem közben. Lejött, lefelé menet az udvarom kérdezem tőle, hogy miért mennyit kellene fizetnem, hogy hajlandó legyen levámolni. Gondoltam adok neki egy 5-öst, hátha jobb kedve lesz. Határozottan visszautasított, és közölte, hogy nem neki, hanem a magyar államnak fogok SÚLYOS magyar forintokat fizetni.

Meglátta, hogy ez egy frontcut, hahóóó, hát ez nemcsak motor és váltó, hanem ez egy autó!!!

Micsoda, kérdezem, ezt komolyan mondja? Igen, ez egy karosszéria!!! És sok egyéb más is, a motoron és a váltón kívül. Ezt így nem lehet vámoltatni, és megint el akart menni.

Mondtam neki álljon meg, írjon össze mindent, ami szerinte vámárú a motoron és a váltón kívül, én innen addig el nem megyek, amíg nincs levámolva. Ha nem hajlandó, felmegyek a fönökéhez a századoshoz, és panaszt teszek, hogy ön nem hajlandó közreműködni. Erre elővett papírt-tollat és elkezdett jegyzetelni, felírt mindent: szétfűrészelt karosszéria, alvázszámmal (ennek később fontos szerepe lesz), ablakmosó műanyag tartály, 2 db ablaktörlő, ablaktörlő motor, hűtő, fékmunkahenger, 2 db rugó…stb, stb. Írt egy oldalt alig olvashatóan. Odaadta a papírt és visszament. Ezzel a papírral mentem vissza az ügyintézőhöz, hogy még ezek is lennének a motor és váltón. Az elkezdett „szentségelni”, hogy én ezeket miért nem mondtam, mert innen mindent újra kell kezdeni, minden egyes tételnek külön vámtétele van, egyesével ki kell keresni, összeadni, stb.

Az idő közben vészesen közeledett a 16 órához. Nyilatkozatok, hogy a karosszériát nem akarom üzembe helyezni. Végül kb. + 1 óra alatt ismét kész lettek a papírok, a felsorolt tételeket nekem kellett megbecsülni mennyit érnek dollárban !!!! Ez alapján még plusszban fizethettem 16000 forintot az addigi kb.54000 mellé, + 12000 forint ügyintézési díj. De már fel voltam készülve lelkileg. Pont négyre végeztem, de előtte egy még csomót telefonáltam a XI. kerületbe, hogy mindenképpen várjanak már meg, fél ötre ott leszek.
Gyorsan próbáltam visszadrótozni az üléseket, visszatenni a „ponyvát”, rögzíteni mindent ahogy volt, a kombinált fogót visszaadtam, ráadásul elkezdett szakadni a hó. Rohanás, ahogy tudtam a III. kerületbe, a papírokat amit a vámon kaptam visszavinni.  Ötre értem oda, a hölgy (Éva) nagyon rendes volt, nekiadtam az egyetlen csokimati. Tökre megörült, és vidáman adminisztrált nekem kb. 15 percig, ami majd a TC32 kód letétjébe helyezett 50 000 HUF visszaváltásához kell Miskolcon.

Megvan! Hívom Tibcsit, hogy akkor én már direktbe viszem is hozzá, kb. 7:30-ra terveztem a kunfehértói érkezést (volt autópálya matricám! He-he:-)) Indulás, irány az M5! Kezdtem megnyugodni, bekapcsoltam már a rádiót is, szép egyenletes tempó, felvettem a 85 km/h sebességet, miközben a szétaprított fekete fólia úgy lobogott mögöttem, mintha semmi nem fogná. Kétszer megálltam ellenőrizni, de már nem tudtam semmivel sem rögzíteni jobban, egyébként viszonylag stabil volt minden.

Az 1.8 DÖBBENET csendesen és egyhangúan húzta a tesója “szívét” , nagyon meg voltam vele elégedve. Néha megsimogattam a kormányát, amiért ilyen rendes hozzám. Az üzemanyagszint-mutatója még több, mint felet mutatott 450 km megtétele után. 8:15-kor ott álltam Tibcsi udvara előtt, aki hamarosan egy kis brigáddal érkezett. Akkorra már 2-3 cm-es friss hó esett. Kicsomagoltuk, Tibcsi gyorsan lecsekkolt néhány fontos dolgot, és elkezdett káromkodni, hogy bakker ez nem semmi állapotban van, és hogy ezt értő emberek szedték szét, semmi nincs vágva, hanem oldható kötések szétszedve, ahol kell levakolva, becsomagolva, védve. Még az injektorok csatlakozói is le voltak takarva külön. Hát ezek a japók tudnak autót bontani! Megállapította, hogy ez „6 gangos” és szebb állapotban van így kívülről is, mint ami az övé volt. Úgy állt a motor a frontcut-ban mint Katiban a gyerek! De jó, innen el lehet lesni egy csomó dolgot, mi hogy van eredetileg. Folyamatosan beszélt, és nagyobb eufóriában volt, mint én, sőt még a segítői is. :)

Betolattam a kis daru alá, és leemeltük négyen a cuccot a futóról. Tibcsi barátnője közben beült az 1.8 D-be és kiállt alóla. Az anyósülés előtti szőnyegen kb. 2 kg-nyi narancshéj volt, meg is jegyezte, hogy milyen jó illat van ebben a kocsiban. Hát igen, egész nap ez volt a kajám, nem értem rá enni. Mindent ott hagytam, a két raklap kivételével. Az hazajött Tiszaújvárosig. Este 9:30-kor már erős hóesésben üresen és megkönnyebbülve szinte repültem hazafelé néhol 110-el is a kietlen Kiskunságban, éjfél körül értem haza. Több, mint 800 km volt a napi számlálóban, és csak akkor villant fel az üzemanyagszint visszajelzője. Az 1.8 D jelesre vizsgázott nálam, megspórolt nekem 75 000 forintot és mindezt 5,36 l/100km-es fogyasztással, végig utánfutóval tette problémamentesen. Örök hála neki.

Innentől kezdve már „csak” Tibinek kellett összerakni. Közben nekem Miskolcon azért a papírokat még intéznem kellett. Eltelt ismét 1,5 hónap mígnem készre jelentette Tibi. Ami cserélve lett: olaj, olajszűrő, levegő szűrő, teljes vezérlés, szimmeringek, váltóolaj, hűtőfolyadék.

A motor olaj és pormentes. Azt mondta, hogy nagyon állat, gyönyörű a motor belseje is (goldtop :) ), nagyon jól megy, még úgyis, hogy a kipuffrendszer 45 mm-es külső átmérővel bír, érezhetően fojtja. A blacktop gyári rendszere 55mm-es. Mígnem egy VW Bora 1.8 20V Turbó gyalázása közben (Tibcsi próbaút) összeszakadt a hátsó dob benne, totálisan eltömítette a kipufogót valami és a motor megállt.
Eltömődött kipufogóval hoztam el, kb. 100 km-t mentem vele Nagykőrösig, de egyszerűen nem akart menni szegényke. Szüleimnél nekiálltam flexxel a hátsó dobnak, mert nem lehetett szétszedni a nem gyári illesztést, felvágtam a hasát és kb. 1 kg-nyi kőzetgyapot, meg egy csomó szétégett fémcucc hullott ki belőle. Iszonyat hangja lett, félelmetes.

Otthon aztán a kipuff rendszer vizsgálata, próbaút, hátsódob nélkül: nem tökéletes! Próba közép dob nélkül: iszonyat hang és gyorsulás, totálisan rallye érzés, még visszagondolva is mosolygok rajta. Képzelem, akik mellett elmentem így mit érezhetettek :) . Próba katalizátor nélkül: brutális élmény dettó! De a katalizátor jó, és nem ment szét,  az nem cserés.
Konklúzió: a középső és a hátsó dob is el volt dugulva, kuka mindkettő, továbbá 60 mm-es kipuff rendszer kiépítése.
60mm-es kipuff rendszerrel nincs már dugulás, nagyon állat lett. A hátsódob két 40 mm-es véggel lett csináltatva. A leghalkabbat kértem, így semmivel sem hangosabb, mint az előző volt. A középdob is új a katalizátor után. A katalizátor maradt a régi, annak sajna 50-es az átmérője, de majd egyszer az is cserélve lesz 60-asra.

Amit meg kell szokni: amíg a motor nem éri el az üzemi hőmérsékletet az elektronika leszabályoz! 3000 rpm-nél ledadog! Először azt hittem a kipuffrendszertől van, de nem. Valószínűleg a japán piacon ez követelmény és ennél a „kihegyezett” motornál ez egy biztonsági funkció! Nem is baj, viszont rövid utakra emiatt nem is érdemes használni, főleg télen.  A 16V  4500-nél már kezdett megőrülni, ez meg inkább csak 5000 felett, szóval kicsit más, illetve nagyon nagyon szokatlan, hogy amíg nem üzemmeleg, addig egyszerűen nem megy. (100-as benga használatával ez a torpanásos/dadogásos, korábban a bemelegedéstől függő probléma megoldódni látszik. a szerk.)

A váltó: a hátramenet az egyes előtt-mellett van, meg kell még szokni, bár szinte atombiztosan elrejtve az 1-es elől, nagyon magad felé kell húzni, hogy betalálj, egyébként könnyen veszi.  1-5-ig a fokozatok rövidebbek, mint a hagyományos  ötös váltó, tehát az 5. fokozat majdnem a régi négyesnek felel meg, viszont a 6-ik már hosszabb, mint az 5. az ötsebességesnél.
Összehasonlító adat:
• 140 km/h 5 sebességes váltó 4500 rpm fordulat (5-ben)
• 140 km/h 6 sebességes váltó 4150 rpm fordulat (6-ban)
• 170 km/h  6 sebességes váltó 4500 rpm fordulat (6-ban)

Első tapasztalatok: 5000-es fordulat alatt egy normál autó benyomását kelti, talán még a 115  lovas 4AGE is jobban megy. 5000 felett lórúgás, ami egyre erősödik 7500-ig (tovább még nem forgattam) Nagyon durva, “kitépi a kormányt a kezedből” érzés, még harmadikban is. Kerékelforgatás harmadikban simán. Brutális gyorsulás, hihetetlen. Csak vigyorogtam benne. 3.-ban 140, 4.-ben 180, 5.-ben 200 simán és iszonyat gyorsan eléri, érzésre 160-200 között is úgy gyorsul, mint 120-160 között a 16V 4AGE. Brutális, mégegyszer.

De igazából Tibcsinek kell gratulálni, mert ismét Tibcsi minőséget és lelkiismeretes munkát kaptam tőle. Remélem, hamarosan már száraz és fagymentes utak lesznek, mert nincs rajta téligumi, szóval csak nagyon tiszta és száraz úton tudtam kipróbálni.

Azóta  még kicseréltem a gombaszűrőt a gyári légszűrőházra. Kis átalakítás szükséges volt, a 6-os váltó (a háza hosszabb egy kicsit) miatt. Igen passzentos lett. Ha valamikor akku csere lesz, egy keskenyebbel problémamentesebben elfér!

Az összes kép megtalálható itt. Köszönjük Krisztiánnak a megosztott tapasztalatokat.

Bookmark and Share

AE86 DTCC autók

Emlékeztek még a DTCC sorozatra? Írtunk róla tavaly nyáron. Jon, akinek remek blogja van mindenféle, de főleg sportautókról, egy pár fotó kapcsán most írt róla egy bejegyzést.

Érdemes megfigyelni a hátsó diffúzor és szárny megoldásokat, nem piskóta.

A fotók  Jonsibalon keresztül a Minkara-ról származnak.

Bookmark and Share

“Idegből, figyeld!”

Újabb hókocsis szösszenet, a tudjátokhonnan. Ahogy az időjárás kinéz, lesz még a jövő héten is.

Bookmark and Share

Tokió sztárja

Toyota-Concepts-1511010124557191600x1060

Alig nyitott ki aTokiói Autószalon, de úgy tűnik, máris megvan a legnagyobb sztár. Eddig egyetlen beharangozó posztból sem hiányzott és mindenki hosszabb, részletesebb bemutatót ígér róla. Az első komolyabban tuningolt FT86-ról.

Persze egy kicsit a Hachiroku tulajdonos is beszél belőlem, de azért tényleg nem lehet nem észrevenni, hogy erről mindenki beszél. A G Sport FT86 koncepcióautójáról. Az egyik forrás szerint a Gazoo Motorsport az a Toyotának, mint M GmbH a BMW-nek. De az egy aprócska csúsztatás: a Toyota M-je ugyanis a TRD.

A Gazoo olyan a Toyotának, mint a Prodrive volt a Subaru-nak vagy az AC Schnitzer a BMW-nek. Egy tuner és motorsport csapat, amely bizonyos bajnokságokban a “gyári” versenyautókat indítja. A G Sport például LF-A és IS-F Lexusokat a Nürburgringi 24 óráson.

Tokióba pedig elhoztak egy gyönyörűszép, gyöngyházfehér és fekete kombinációjú, ízléses aero kiegészítőkkel, tömérdek karbonnal teleaggatott FT86 tanulmányautót, amiről írt már a 7Tune.com, az iMotor, az Autocar, és persze a Speedhunters is. Annyira remélem, hogy ez nem csak egy autószalonos beetetés, egy ügyes PR fogás.

Lássuk a tényeket. A 7Tune képein látni a feltöltés töltőlevegő hűtőjét, az intercoolert, így ma már nem kérdés: turbós motor (is) lesz a kocsihoz. Az angol forrás tudni véli, hogy a Subaru Impreza STi japán belpiacos, kétliteres bokszere kerül a kocsiba, ami jó hír.

Persze nem a hard core AE86 rajongóknak, akik sor4-es, 4AGE vagy BEAMS hangulatú motort szeretnének egy modern Hachirokuban látni. De ha elfogadjuk, hogy ez a kocsi a Subaru kooperáció nélkül nem születhetett volna meg, és ezzel a bokszer kötelezően együtt jár, akkor örülhetünk neki.

111148

Picture 1 of 25

Még mindig inkább a JDM bokszer, mint az európai Imprezák 2,5 literes, az EVO-s kollégák által csak biliacél alapanyagúnak minősített blokkja. A JDM kétliteres az N-es raliautó versenymotorjának az alapja, jól bírja a tuningolást, sok hozzá a kiegészítő, nem jártunk rosszul vele. Szerintem. Szerintetek?

Remélhetőleg hamarosan részletesebb beszámolóval, több infóval jelentkezünk a Tokiói Szalon sztárjáról. :) Stay tuned!

Bonusz videó:

Bookmark and Share
Powered by WebRing.