Utcai fehér update – megaposzt, második rész

Ott hagytam abba, hogy az autó maradt a műhelyben, én meg mehettem a Héfálhoz fékcsövet gyártatni. Nem is baj, mert a Tilton fékerőszabályzót nem szerettem volna az utastérbe tenni, mégiscsak egy utcai autóról van szó . A szabályzó  menete 3/8-os, a gyári fittingek meg 10x1mm-esek, így mindenképp kellett egy közdarab, a szabályzó mindkét oldalára. A szívósor alatt találtam egy öntöttvas valamit, aminek látszólag semmi funkciója sincs azon kívül, hogy ez fogadja a főfékhenger felől jövő csövet, és innen megy a hátsó fékhez.  Ennek a helyére tettem be a Tiltont. Három nap múlva, szerda este. Illetve Laci barátom tette be, mert ehhez megint nőgyógyászujjak kellettek.

Szunyi, a lakatos srác még aznap délelőtt megdöngette a hátsó tornyot, szerencsére akkor, amikor nem láttam, sírni tudnék az ilyen műveletektől, dehát másképp nem nagyon lehet megoldani.  Lacinak a Carismáról maradt egy szett 195/60R15-as gumija, azt tettettem fel Supra felnikre hirtelen. Kicsit tartottam tőle, hogy csücskös lesz… Az is lett. Jobboldalt a lökös sarka és a gumi közé nem annyira fért be a kezem.

De sebaj, max feljebbtekerem a coilovereket. Meg ahogy azt Móricka elképzelte: collos imbusz kell az alsó rugótányérhoz. Na itt kezdtem el anyázni az összes amerikai parasztot, aki collos alkatrészeket meg oda nem illő 13-as meg 15-ös csavarokat tesz egy japán autóba.

Megpróbálom összeszedni a sirámaimat: a T3 hátsó kutyacsontokat valami collos kulccsal kellene tekergetni, szerencse, hogy azokat nem tettem be a GL szemek miatt. A T3 toronytányér felső csavarjai 13-asok. A hátsó coiloverek felső csavarjai szintén 13-asok (és nincs a g’tl=sy’ron bumpstop se elöl, se hátul, a kurv@ életbe). Jah, és a 65/175mm-es Eibach rugó hátra túl rövid, mindenképp kell(ene) hozzá segédrugó, vagy hosszabb távtartó, amit Gabriel barátunk elfelejt(ett) közölni.Mintha nem lenne neki mindegy, hogy az esztergált alu -harang alakú- távtartót, amit ad a hátsó coilover kithez, azt 8, vagy 11cm hosszúra gyártatja. A menetes szárak alsó tányérjai (ugye Ground Control alkatrészek) 3/16-os imbusszal van szerelve. Érdekes, a Battle Version  cuccaim (amik szintén maradtak a csövezett kasztniban) azokban rendes méretű csavarok vannak, mind metrikus. Buhhh. El lehetne elmélkedni rajta, hogy mennyibe kerülne menetvágás nélkül rendeleni a Ground Controltól a tányért, és rendes metrikus menetet vágni bele, meg rendes metrikus imbuszt odatenni. Legalább 50 centtel kevesebb lenne a haszon.

Úgyhogy nem tudtam feljebb emelni az elejét. Mindegy is, légtelenítsünk végre. Hát persze, hogy a bal hátsó nyeregbe simán törött volt a légtelenítő csavar. Kár, mert tökéletesen működött az a nyereg. Csere a csövezett kasztniba visszatett, teljesen felújított hátsó nyergekre.

Következő szerelési nap (ezentúl csak KSZN ). Vettem 3/16-os imbuszt. Eleje feltekerve, már amennyire tudtam, mert körmös kulcsom az nincs. Mindenki, akit kérdeztem, kalapács és csavarhúzó segítségével tekergeti az elejét. Ezzel a módszerrel, hogy ne verjem szét a rugótányért, csak egy keveset, kb. másfél centit tudtam feljebb tornászni. Így azért lett 2 centinyi rés a gumi és a lökös sarka között. Valószínű, a lökös sem tökéletes (sőt biztos), mert baloldalt rendes hézag van, jobboldalt ez a 2 centi. Annyira megörültem, hogy végre kipróbálhatom a verdát, hogy hátul el is felejtettem megemelni, kicsit motorcsónakos lett.

Az első tapasztalatok: jobb eleje beleér, kézifék semmi, a hátulja a 7kg-os rugók ellenére egész vállalható, eleje egész jó. Elöl-hátul a gátlók a legpuhábbra állítva. A szervó tök jó, de iszonyat sok powert elvesz. Illetve, ezt nem tudom egyértelműen kijelenteni, mert Laci MAP-os, TRD 4-1, full nyitott Greddy kipuff-os autója ugrik, hasít, pörög, egyszóval haladós. Visszaülni majd két hét után az AFM-es, fojtott kipuffos, megszervózott fehérbe, kicsit illúzióromboló volt. De végre működött, nem pattog, a fék király. Kemény, mint egy tégla, mégis adagolható, igaz, a nagyobb főfékhenger miatt a pedál útja max 3 centi lehet, de hát istenem, finoman kell modulálni. Érdekes, de a fékerőszabályzó nekem alapállásban, amikor elvileg nem csökkenti a hátramenő nyomást, tökéletesnek tűnik utcán, pár fékbetét bekoptatós-nagyotfékezős manővernél. Persze ettől még nem lesznek rendesen összekoptatva a betétek a tárcsákkal (elöl mind a betét, mind a tárcsa új, hátul csak a betétek, de a tárcsák sem kopottak). Majd finomhangolunk kicsit később, ott, ahol kanyarbejáratig fékez az ember. A dányi diffi tökéletes, az az 1 százados plusz előfeszítés, amit a gyárihoz képest bennehagytunk, az isteni.

Az egész sztori kezdete után két héttel, ismét Dányba vezetett az utam. Lóri is ott volt éppen, csapatban mindig jó a turkálás:  Zoli adott nekem egy pár belsőtér cuccot. Baloldali A oszlop borítást, mindkét ajtó fölé borítást, hátsó szélvédő belső zárólemezt. Ha már itt jártam, megmutattam neki a szervó beépítést, merthogy az ő híres utcai arany-fekete autóján épp azzal szórakozott előző nap. Ránézett az elosztómra, és rögtön megkérdezte, hogy nem gyenge-e az autó. Szó mi szó,  nem volt egy erőgép. Kiderült, hogy egyrészt el volt rakva legalább egy foggal, másrészt valószínű ebből következőleg nem volt túl optimális a gyújtássorrend és időzítés, csoda, hogy járt. 600-as meleg alapjárat (ez mondjuk elég benzinkímélő fícsör), és társai.
Elosztó szétszed (egy pár próbálkozás után, mert akkor találtunk egy szakadt jelvezetéket is), összerak, gyújtásállít. Nem volt az egész egy óra. Szegény Juhász Attila, aki közben megérkezett és én most ismertem meg, már sorban állt, hogy egy rejtélyesen elő-elő kerülő betiltás probámáját Zoli megoldja, és hát ugye gyújtásállításból elosztóhekkelésbe átcsapó művelet kicsit elhúzodott. De addig körbenyálaztuk egymás autóját, megnéztem a ZD által generálozott motorját, a hátsó vastagszáras Bilsteinjeit. Hazafelé már vígabban húzott vasam, hála a mostmár jó előgyújtásnak meg sorrendnek. Én, aki azt hiszem magamról, hogy kényes vagyok a pontos beállításokra, észre sem vettem a szar gyújtást, annyira lekötötte a figyelmemet a futómű probléma. Jó lecke, mindenesetre.
A másnap ismét a műhelyben telt. Beraktam az előző nap kapott beltéri elemeket (még 1x köszi!!), meg felraktam a küszöbspoilert meg hátsó lökös toldatot. (Körbe kéne lakatolni az autót, műanyagossal helyrehozatni a lökösöket, az összes spoilert, toldatot, ajkat, mindent összelövetni vele. Akkor megint lenne hosszú indexem, amit Gaz lefalaztatott, és most kisindexes a lökös.) Megemeltem a hátulján a coilovereket is, Fejes Lacitól kaptam kölcsön körmös kulcsot. Érdekes, mert a gátlók elvileg azonosra vannak belőve, de valahogy úgy áll az autó, mintha az egyik oldala lejjebb lenne, pedig millire azonos a küszöbmagasság mindkét oldalt. Ha az elejével azonos magasságig ültetném, akkor meg megint olyan motorcsónakosan állna. Majd futóműállításkor kiderül, hol mennyi a talpnyomás.
Tetettem fel 195/50-es gumit is. Csalóka ez a gumiméret dolog,  azt hinné az ember, a 195/60 meg a  per 50 között nem lehet túl nagy különbség, pedig az ugye majdnem két centi az átmérőben. Így már faszán áll, nem ér bele az eleje a lökös sarkába. Kellenek majd még puhább és hosszabb rugók, ugyan tényleg vállalható, de nekem kicsit sok utcára a hátul 7 elöl 6 kilós rugó. Szerencsére Tanabe cucc van olcsón, ráadásul 175mm helyett 210 hosszú. Öt kilós rugó elöl-hátul, hátul segédrugóval megspékelve,  és tökéletes lesz! Jöhet a MAP-os vezérlés a komplett kábelezés átnézésével, a termosztátos olajhűtő cucc, az elektromos venti, a műszerek, egy kis felnipolír, még egy-két csinosítás a beltéren, aztán a 7AGE .

Kapcsolódó posztok:

• Utcai fehér update – megaposzt, első rész 2009/08/02
• Utcai fehér update 2009/07/10
• Utcai fehér update – szopóágon 2009/10/28