Egyszer az enyém is ilyesmi lesz, ha kész lesz, mint ez. De addig még sok idõ eltelik… A sztori úgy kezdõdött, hogy egy barátommal a feleségeink ugyanannál a cégnél dolgoztak. Hogy-hogynem, eljutott hozzájuk egy Mazda MX-5 1.6 tesztautóként, amit egy estére mi is megkaptunk. Szerelem elsõ indításra. És mi köze ennek egy majd’ 20 éves Toyotához?
Ez a Mazdás történet 2002 májusában volt. Kezdõdött a fejtörés, hogy is lesz nekünk ilyen. Úgy alakult, hogy Laci barátom begõzölésbõl kifolyólag augusztusban megoldotta a kérdést: bement a szalonba, és lefoglalt kettõt… Persze csak az egyik lett a végén a miénk. Az övék. Sóhajtozás, sárga irigység, miazmás. Végül is, ennek köszönhetõ, hogy kapcsolatba kerültünk a magyar Mazda klubbal. Egy téli közös gokartozáskor szereztünk infót egy igen akciós MX-ről. Feleségem, megkímélvén magát a három hetes rábeszéléstõl, rögtön belement a vásárlásba, de megesketett, hogy autóra többet egy fillért sem. Így került hozzánk Boldizsár, amiről majd szintén készül projektleírás, ha lesz rajta a szépészeti beavatkozásokon túl valami komlyabb munka. (Update: Boldizsárnak új gazdija van 2007 január 24 óta.)
Telt-múlt az idő, valamit mégiscsak kellene faragni, ami nem vadi új…Valamivel mégiscsak kellene csapatni, amivel nem annyira gázos a tanulási folyamat… Legyen olcsón megszerezhetõ, hátsókerekes, és lehetõleg japán. Toyota MR-2 (ritka, viszonylag drága), Mazda RX-7 elsõ generáció (rotorosból én a turbóra bukom, az meg drága)… És egyszer csak meglát az ember (fia) egy videót, amin kicsi japánok valami hachirokunak nevezett járgányt hajtanak, ráadásul keresztben… Az okosok azt mondták, drift volt. Majd egy másikat, amiben két ugyanilyen kis szar od@tesz egy Szkájlájnnak..Megállás nem volt, beindult a Hachi vadászat. Majdnem egyszerre sikerült venni egy karbis motorral szerelt (az USA-ban SR5-nek hívják), meg egy befecsis, 16 szelepes (GTS a vízen túl) darabot. A karbis szana-szét rohadva, de papírral, és megy is, a 16 szelepesnek viszont törött a kasztnija, nem is kicsit. Hurrá!
Itt indult a kutatás. Kasztni és motortörténeti áttekintés a Hachizáshoz itt.
A karbis ráadásul motorcserés volt, igaz, nagy “A”-t kapott az eredetvizsgán, de az átiratáshoz kellettek volna a cseremotor összes papírjai. Hogy mire képes a mai technika…:-) Meglett minden. A töröttet meg el kellett hozni Tatabányáról trélerrel. Miután ezt is sikerült megszervezni, már csak helyet kellett találni egy szívátültetéshez. Szerencsére a kedvenc szervízemben jól fogadták az ötletemet, hogy ott kellene átépíteni. Attila barátom és Mester Zoli is hihetetlen segítõkész volt. A síszünetük alatt beszabadulhattunk a mûhelybe, és nekiállhattunk a melónak.
A töröttrõl nem tudtuk, hogy beindul-e, vagy sem. Mindenesetre felkeszültünk jóra-rosszra: bontóból sikerült szerezni egy komplett elosztót (akkor még gözöm nem volt róla, hogy a MAP és AFM verzióknak még az elosztója is más) meg biztosítéktáblát. Sõt, láttunk egy komplett “blue top” hengerfejet is, azóta is sajnálom, hogy nem vettük meg. Ámbár, ha arra gondolok, hogy az elosztó, a biztitábla, meg egy szál gyújtáskábel került 38 rugóba, lehet, hogy a hengerfej többe került volna, mint a két autó együtt. A bontósok csillagászok…Annak örömére, hogy bezárt a mûhely, hárman gyûltünk össze, hogy bontsunk-építsünk. Sirk barátom, aki a szerelgetés három napja alatt szerelembe esett a fix tízes T-kulccsal, Attila és én. Néha kiegészültünk Laci barátommal, és AttiM3 cartárssal, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a jobb állapotú hátsólámpák kivésésében a törött kasztniból. Valami oknál fogva ez egy általunk ismeretlen szürke színû baromi erõs és rugalmas ragasztóanyaggal volt a helyére téve…
Listáz
Szóval elkezdtünk bontani. Gyorsan kiderült, a törött beröfenni nem fog, többek közt azért sem, mert a fõtengely ékszíjtárcsa miszlikbe van törve… Ennek lebányászása után sem sikerült a fõtengelyt átfordítani. Nosza, nézzük meg a hengerfejet, történt-e vele valami rossz. Szerencsére semmi. Akkor motort ki. Illetve, hamár itt vagyunk, szedjük le a kardánt, váltót, és a törött kasztnielemeket, szétment hûtõt, olajhûtõt, szóval a komlett orr részt. A motorról kiemelés után lebontottunk minden ráaggatott cuccot, többek közt az apró pici darabokra törött vízpumpát. Na, igy már átfordult. Öröm, bódottá. 
Végül leszedtük a hengerfejet is, hogy megnézzük a dugókat, meg alulról is a kartert, olajpumpát miegymást, hogy a fõtengelyre is vethessünk egy pillantást. Szép. Hengerfejet, fõtengelyt, komplett kuplungot be is cuccoltam a céges gumitehénbe, hogy elvigyem Andráshoz, aki a Whistler Racing guruja. Nem sokan vannak, akik érdemben hozzátudnak nyúlni hengerfejhez itthon, õ az egyik, aki gondolkodik is, mielõtt valamit csinálna. Õ csinálja a magyar autósport kuplungjainak nagy részét is. Na de errõl részletesebben kicsit késõbb.
Miután alulrõl-elölrõl szépen lecsupaszítottuk a verdát, elkezdük kibontani a kábelköteget, a még használható kasztnielemeket, belsõ burkolatot. Ezzel párhuzamosan a rohadt kasztnin is elvégeztük a szükséges dolgokat, hogy a töröttbõl kiszabadított cuccoknak helyet csináljunk. Igy a végére kicsit öszvér kinézete lett az autónak, mert a törött belül fekete volt, kívül sötétkék, a rohadt belül kék, kívül ezüstszínû. Igy most az összes ajtó sötétkék, és a belsõtérben megpróbáltuk izlésesen ötvözni a feketét a kékkel. Befûztük a kábelköteget is, betettük a vezérlõelektronikát, mûszerfalat, mindent. Már csak a törött benzinrendszere és a hátsóhíd várt sorára. A benzinrendszert azért kell cserélni, mert a karbis kiadásban alacsonnyomásu mechanikus pumpa van a motortérben, a 16 szelepesnél viszont a tankban van az elektromos AC. Természetesen a csövezés is más, úgyhogy az is cserélve lett. A hátsóhíd magától értetõdõ: a karbisnak dobfék, nyitott difi, a 16 szelepesnek tárcsa és LSD. Persze a kézifékbowdeneket is cserélni kellett. A difi igy szabadon forgatva egész tûrhetõ állapotúnak tûnik, persze ha egyszer majd erõt kell átvinnie, kiderül az igazság. Szóval a kasztni- futómû-elektromosság elvileg elõ van készítve a motor fogadására. A terv az az, hogy ha elkészül a motor, kicsit hajtom ebben az állapotában a kombót. Semmi futómû, semmi kasztnimunka.
Kapcsolódó posztok:
- Hachiroku projekt 2. rész – rákészülés, vásárolgatás (2004 január-2004 július) 2004/07/09
- Hachiroku projekt 3. rész – vásárolgatás, még mindig (2004 július-november) 2004/11/09
- Hachiroku projekt 7. rész – Homokszórás kész 2005/07/27
Friss kommentek